Jellem:Nem szeretem, ha valaki hazudik nekem, vagy próbálja eltéríteni a felelősséget. Eléggé megfontolt döntéseket szoktam hozni, de persze nekem is volt már olyan esetem, amikor csak a szívem után mentem és nem hallgattam a józan eszembe. Ilyenkor legtöbbször mindig rossz dolog történt. A szüleim halála óta nehezen engedek magamhoz közel embereket és a bizalmamat nagyon nehéz megszerezni. Ha egyszer átversz, azt már soha se fogom elfelejteni! Az, hogy végig néztem, hogy a szüleimet agyonlövik erősen meghatározta a személyiségemet. Nehezen bocsátok meg magamnak, ha az én hanyagságom révén baja esik vagy megsebesül az egyik szerettem. Társasági embernek nem mondanám magamat, mert ha járok valahová inkább csak az üzleti partnerek miatt.
Képesség: Nincs nekem, se szuper gyorsaságom, se lézerszemem. Amim van az a puszta emberi fizikai erő és a magas fájdalom tűrés határ. Rengeteg harcművészeti fajtát ismerek és tudok használni az éjszaka leple alatt. Ezeket mind a világ legveszélyesebb embereitől tanultam meg, akik egy katonát képeztek belőlem. Számomra a stratégia mindig fontos volt egy harcba, így azt is az évek során tökéletesre csiszoltam. De, ezek mellett ragyogó deduktív készségem van és, ha van időm üzletemberként is kiválóan teljesítek.
Életem története
lily ×× 15 ×× 2,5 év ×× multi nélküli
Csak szaladtam és szaladtam Rachel után a fák között a birtokon. A lány néhány perccel ezelőtt a tó mellett talált egy nagyon érdekes alakú követ, amit persze nem akar megmutatni nekem. - Na, Rachel mutasd már meg- kérleltem, de még mindig futottam utána. A következő percben a lány irányt váltott és befutott a téli kertbe. Amikor én is oda értem a lány már eltűnt. Tudtam, hogy ott van még, mert csak egyetlen kijárat volt. Lassan sétáltam és közben a lány nevét kiabáltam. Az egyik polc felöl mozgolódást halottam. Oda mentem és megláttam Rachelt, miközben próbál elbújni a polc mögé. - Még most se adod oda?- kérdeztem és a kezemet a nála lévő kő felé kezdtem emelni, de ő elrántotta a kézfejét. - Ezt én találtam és ez az enyém!- felelte, majd kikaptam a kezéből a követ és gyorsan kifutottam a téli kertből. - Igaz, de az én kertembe találtad- mondtam és egy régi bedeszkázott kúthoz léptem, ami a következő percben beszakadt alattam. Csak zuhantam, majd egyszer csak földre értem. Sötét - hideg volt és csak Rachel hangját halottam, aki próbál segítséget hívni. Körül néztem és észrevettem, hogy előttem egy kisebb alagút van, amin max. én férnék át. Az alagútból furcsa hangok jöttek ki mintha ott ezernyi kis állat lenne. Csak néztem magam elé és egyre jobban fáztam, amikor megszámlálhatatlan félelmetes denevér jött ki az alagútból. Kezemet a fülemre raktam és a földre feküdtem össze guborodva. A denevérek, pedig csak repültek körülettem és nagyon féltem.
Mindez már régen történt, de mégis mély nyomott hagyott bennem és soha se fogom elfelejteni. Ez után a dolgok megváltoztak a szüleim halával kezdve. Nem nagyon beszélek erről szóval, amit olvastál az újságban annál többet tőlem nem fogsz megtudni. Egyke árva gyerek voltam ezért innentől kezdve nehéz volt az életem, még akkor is ha a vagyonom óriási volt. Leginkább Alfred segítségével vészeltem át ezt a korszakot, de első igazi támaszom Rachel volt. Gimibe ismerkedtünk meg és ő nagyon sokat számít nekem, azok a kevés ember közé tartozik, akiket szeretek. Persze az idillnek újra vége lett, hiszen eltűntem a világ szeme elöl. Ha most elkezdeném meséli, hogy merre jártam ebben az időbe egy könyvet is ki adhatnék, de akkor sok dolog kiderülne amit én inkább titoknak megtartanék. Utazásom legfontosabb pontját, azért említeném: Nanda Parbat-ot, ahol azzá a harcossá váltam aki most vagyok. Megtanultam a harcmodor egy olyan fokát, amit csak kevesen tudnak véghez vinni és legyőztem a félelmemet. Úgy akarták, hogy beálljak közéjük, hogy én is bérgyilkos legyen, de én megtagadtam a parancsaikat. Elkellet menekülnöm onnan és úgy döntöttem, hogy haza térek. Persze az egész világ meglepődött, amikor kiderült, hogy még is csak élek. Haza érkezésem után eskütt tettem, hogy Gotham City-t megtisztítom a bűnözőktől a Nanda Parbat-ban tanultak segítségével. Ehhez kettő életet kell élnem, nappal Bruce Wayne vagyok egy sikeres üzletember, de mikor eljön az éjjel Batmanként veszem fel a harcot a börtöntöltelékek ellen .
Nem igazán akarom ragozni a dolgot, mert nincs mit. Jó lett olyan igazi Bruce Waynes lett, teljesen átjött ebből ő, és tetszik, ahogy írsz. Nem tartalak fel, szövegelhetnék én itt hosszasan is, de inkább menj foglalózz, és első játékodra el is szeretnélek rabolni, ha hagyod, ha nem Jó szórakozást nálunk