DC-Universe

dc-universe
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Facebook
Latest topics
Tim xx Starfire×××××××××××××××
Tim Drake-Wayne Hétf. Okt. 05, 2015 9:59 pm

Tim xx Starfire×××××××××××××××
Starfire Szer. Szept. 09, 2015 5:47 pm

We are Grounders×××××××××××××××
Vendég Szer. Aug. 26, 2015 2:09 pm

The Change×××××××××××××××
Vendég Vas. Aug. 02, 2015 11:53 am

Agent of Shield×××××××××××××××
Tim Drake-Wayne Kedd Júl. 14, 2015 8:39 pm

Hiányzásnapló×××××××××××××××
Tim Drake-Wayne Pént. Júl. 03, 2015 11:19 am

Aktuális kalandok×××××××××××××××
Admin Hétf. Jún. 22, 2015 2:20 pm

Nanda Parbat - a Démonok feje előtt×××××××××××××××
Ra’s al Ghul Pént. Jún. 19, 2015 7:03 pm

Palmwoods - where your dreams come true×××××××××××××××
Vendég Csüt. Jún. 18, 2015 2:44 pm

Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (17 fő) Szer. Május 27, 2015 9:29 pm-kor volt itt.

Share | 
 

 Amethyst Valan

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Hello, Darling! You can call me
Amethyst Valan
avatar
×× postok : 2
×× hírnév : 0
×× csatlakozás : 2015. May. 11.
×× kor : 27
×× foglalkozás : Túlélés, védelmezés
×× beállítottság : Haláli


 #1•• TémanyitásAmethyst Valan   Szomb. Május 16, 2015 12:37 am

Amethyst Valan
Amet ×× 24 ×× heroes ×× Razor Candy

Képesség: Kísérlet általi képességgel van felruházva. Jobb karja egy különleges acélból készített, modern robot kar. Nincs rajta bőrszövet és ezért az egész területet betakaró, fekete kesztyű takarja az emberek elől. Sokkal nagyobb súlyt képes megtartani vele, lövedék nem tudja átvinni. Mindezek mellett áttud alakulni katanává és pajzzsá. A hátránya ennek az, hogyha mégis eltörik a karja pajzs, avagy katana formájában, akkor a kezéből is letörik egy bizonyos mennyiség. Lehet javítani persze, de nagyon hosszú folyamat és mivel a kesztyű is szakad abban a másodpercben, ahogy alakul a karja...nem éppen könnyedén lehet elrejteni utána az átlag ember szeme elől. Ez a képessége mellett egy átlagos embernek számít, jobban mondva ha nem figyel és valaki pár méterről halálos sebet ejt rajta, nem sok értelme volt a képességének.




Ismerd meg a jellemem
Az igazi erőt csak akkor ismered meg, ha nem tudod irányítani.

Te milyen csajszi lennél ha arra ébredsz, hogy a karod helyén egy acélból készített...végtagnak csúfolt valami van? Biztosan lemennél Miamiba strandolni egyet a tengerparton monokinibe mert te megteheted...maximum bemutatsz egy fuck off jelzést, ha a kezeden elkezd szívroham szinten pittyegni a fémkereső. Lényeg ami lényeg, hogy amióta megszoktam a másságomat a leszbiségemen kívül persze, azóta elhatároztam magammal, hogy ekkora erővel nem ártani kellene, hanem védeni. Eleve nekem nem egy könnyű életem van és most már, hogy tisztában vagyok a hősök létezésével és a világunk igazi arcával...nem lenne célszerű ekkora plusszal szétverni kb. egy nap alatt azt a helyet, ahol felnőttünk mindannyian. Nem tudok minden pontomat elmondani, mert nem kihallgatáson vagyok és az agyam nem robot, ( még ) hogy elraktározzon minden kis mondatot rólam. Szeretek élni még mindig, szeretem az embereket és a kedvem még mindig vidám. A képességemet még mindig nem tudom teljes mértékben irányítani és félek a benne lévő erőtől de ha ezt adták nekem, akkor egyszer csak megfogom tanulni fullra. Jó kedélyű embernek ismerem magamat, nő létemre már kevés dologtól ijedek meg, szeretek mosolyogni és még inkább szeretem megvédeni az embereket. Feltud idegesíteni, ha az emberek vonat szintjén mennek előre a fejük után és nem gondolnak bele a dolgokba igazán. Most már meg sem szólalok ha ilyet látok mert annak úgyis az a vége, hogy én vagyok a szemétláda, aki nem hagyja élni a másikat. Könyörgöm akkor mosom kezeim...vagyis csak a bal kezem mosom. Ha valakit érdekel, hogy mivel tud levenni a lábamról akkor elárulom neki, hogy pusztán a türelmével és a kellő tiszteletadásával máris adott magának plusz 30-40 pontot. Nem kérek sokat az emberektől csak annyit, hogy hallgassanak rám és ne siessenek mindenhová, mint valami barom.
Életem története
Gyöngyösi Dávid ×× 22 ×× 3-4 év ×× nincs


- Nem kapkodhatunk, ez életünk eddigi legnagyobb kísérlete az emberi agy és a vas együttműködésében !
- Doktor úr...a fájdalom értéket nem tudjuk lejjebb vinni, ne felejtsük el, hogy egy emberrel van dolgunk és nem egy állattal.
-Nézzék ! Nem tudjuk......tartani. Felszökött az.....kapacitás ! Vagy az elméje vagy a ..... ! Nem tudunk .... tenni, határtalan .... lesz ! Tartsák életben ! Tartsák életben !
Ezen a pár mondaton kívül nem emlékszek semmire sem, ami velem történt azon az ágyon. Nagy fények, kétségbeesett kórházi dolgozók és a zűrzavar körülöttem. Fogalmam sincs, hogy mennyi idő telt el a mondatok és a felébredésem között de abban biztos vagyok, hogy egy külön művészet volt megmozdulni a szemem kinyitása után. A fejemet kezdtem el mozgatni elsőnek de már az is külön fájdalmakkal járt, a lábaimmal meg sem próbálkoztam az első két órában. Ugorjunk szerintem mert amire a bábuból legalább félig emberré sikerült magamat csinálnom, legalább 3 órámba telt. Persze mindeddig senki sem jött be hozzám, csak félig égő lámpa volt felettem és a falak sem voltak a legszebben lefestve. Meztelen voltam és ez eléggé kínos egy nőnek, főleg idegen helyen. Feltudtam ülni és szemügyre tudtam magamat venni...megnyugvásomra a nőiességem minden darabja a helyén volt és a testem színe is tűrhető volt. A bal kezemmel semmi gond sem volt, a jobb kezem viszont az ujjamtól egészen a vállamig be volt bugyolálva. Eleve nem éreztem, ahogy mozgatom az ujjaimat avagy ha hozzáértem...semmit sem éreztem vele. Elsőnek azt hittem, hogy eltörtem de fájdalmat sem éreztem és tudtam mozgatni. Levettem róla a ruhaanyagot és egy olyan látvány tárult elém, amitől az első 10 másodpercemben sikítottam, utána heves levegővételek következtek, majd a sokk hatására egy kellemesebb hányás zárta a folyamatot. Oldalra estem az ágyról eközben és próbáltam felébreszteni magamat, ütöttem magamat a bal kezemmel és a vasvégtagot is próbáltam letépni magamról de lehetetlennek bizonyult. Puszta véletlenségből beleütöttem vele a kőpadlózatba és egyből hagytam egy enyhébb krátert benne. Még jobban megijedtem tőle és üvöltöttem segítségért, bárkiért. Végre valaki bejött hozzám és hiába próbált lenyugtatni, valamit kezdeni velem...irányíthatatlan lettem. Belém döfött egy hosszabb injekciót, bizonyára nyugtató volt benne mert konkrétan rongybabaként nyugodtam le. Felöltöztetett és amire ismét magamhoz tértem, már egy kulturáltabb helyen voltam. A kezemen egy fekete, egész karos kesztyű volt és rövid időn belül bejött egy hölgy, leült mellém az ágyhoz és így szólt.
- Ön egy kísérlet része, forradalmi újítás első gyakorlati tesztalanya és eddig jól teljesít. -
-Mit műveltek velem ? Miért én ? Tönkretették az életemet ! - Feleltem idegesen és a síráshoz nagyon közeli állapotban.
-Élet ? Milyen élet ? Az az élet, amiben senkinek se volt fontos ?  Ahonnan a szülei is kitagadták? Amiben csak maga volt...egy jelentéktelen ember ? - Vágta hozzám a nő eléggé nyers és lenéző módon. Nem tudtam rá válaszolni, mert nem emlékeztem semmire sem a régi énemből. Kapartam az agyamat, de semmi sem jött a fejembe. Végül helyettem szólalt meg ismét a nő. - Keresi magát odafent ? Ne keresse...olyan jelentéktelen élete volt, hogy a karja 100%-os használata érdekében kicsit ritkítottuk az agya memóriáját. Átverésnek gondolja ? Akkor miért nem talál semmit ? -
Vágta hozzám ismét a nyers igazságot a csaj és ettől egy darabig elfogott a jelentéktelenség érzése, mikor azt érzed, hogy senkinek se vagy fontos és ezért kutyának tekintenek. Pár perc után azonban megszületett az agyamban az, hogyha mindent kitöröltek onnan a régi énemről...akkor a nevemre miért emlékezhetek vajon ? Nem tettem fel ezt a kérdést a nőnek, inkább hagytam, hogy elkapjon a harag érzése és akkor használtam életemben először a robot karomat elsőnek tudatosan. Elkaptam a csaj nyakát vele és elhajítottam pár méterrel odébb. Nem hittem el amit mond és nem is szándékozok elhinni soha. Az őrség persze azonnal szembejött velem, mikor kirohantam a folyosóra és menekülésbe kezdtem. Akkor láttam a pajzs képességemet elsőnek, pontosabban a félelem hozta ki belőlem mert csak annyit csináltam, hogy a robot karommal takartam el az arcom, mikor tüzet nyitottak rám. Még életben voltam, szóval valaminek meg kellett, hogy védjen. Kinyitottam a szememet és láttam a pajzsot életnagyságban magam előtt. Nem volt időm ordítani és megszokni a tudatot, mert menekültem tovább, persze a kezem visszaváltott a " hagyományos " külsejére. A kardra se kellett sokat várnom, mert az emberi reflex azonnal működésbe lép ha veszélyt érez. Vagy én maradok ott vagy az őr, mikor kinyitottam az első ajtót a folyosón és pont velem szemben találta magát. Hasba akartam vágni ököllel de ez helyett átsuhant a komplett testén a katana pengéje.Akkor öltem életemben elsőnek de nem utolsónak. Futottam tovább mert mögülem szállingóztak a golyók és meg sem álltam a nyílt utcáig. Ott már nem jöttek utánam a civilek védelme miatt, a kezemet nem tudtam elrejteni, szóval megpróbáltam a legsötétebb sikátorba elbújni, hogy megvizsgáljam ezt a szörnyeteget a néhai jobb karom helyén. Természetesen ez is sírásba torkollott és hosszú ideig csak így tudtam rá reagálni, azt hittem egyedül vagyok...szükségem volt  az emlékemre és a régi énemre. Nem egyszer akartam szétverni kalapáccsal vagy bármivel de lehetetlen küldetés volt, megakartam magamat ölni már idegemben de akkor ismét megváltozott az életem.
Akkor vettek magukhoz a világunkat védő tagok, a hősök. Megtanították nekem a tudatos gondolkodást, a tudatos életet a plusz tudásommal...amit mára előnynek fogok fel és nem átoknak. Több, mint valószínű, hogy a rossz oldal akart magának legyártani csak ez nem éppen jött össze nekik. Évek teltek el azóta és már teljesen " normális " emberként élek. Sokfajta kesztyűm volt már azt is elmondom. Volt már masnis, volt már piros és kék, volt már olyan is, amin az új barátaim aláírása volt...most egy sima fekete kesztyű takarja egészen addig, ameddig nem kell ismét használnom de most már felkészültebb vagyok. Ugyanis a következő kesztyűm már félre van téve, ami hófehér és a nevem van ráírva.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hello, Darling! You can call me
Bruce Wayne
avatar
×× postok : 46
×× hírnév : 1
×× csatlakozás : 2015. May. 11.
×× tartózkodási hely : Gotham City
×× foglalkozás : üzletember
×× beállítottság :
×× :


 #2•• TémanyitásRe: Amethyst Valan   Szomb. Május 16, 2015 1:04 am

Elfogadva!

üdv az oldalon Very Happy jöjjön hát az Et-d. Először is a képesség leírás. Nagyon összeszedett volt és ahogy leírtad végig magam elé tudtam képzelni, hogy is néz ki ez az egész erősített kar. A pajzs dolog elég menő és szerintem mostanában már elég szép kesztyűket is lehet kapni. Remélem a városod védelmezése közben a plusz testrészt jól tudod majd használni és biztos vagyok benne, hogy annak teljes kiismerése hamar megfog történni. A jellem leírásban, pedig volt számomra egy pozitív csalódás. Nem gondoltam volna, hogy te ennyire nyugodt nő vagy, végül is egy ilyen örült világban, mint amiben mi élünk kellenek hozzád hasonlóak. Támogatom azt a gondolatot, hogy védelmezd a világot az erőddel. Ez is nagyon jó lett amúgy akárcsak az előző rész. Az „Életem története” rész , pedig a kedvencem volt. A történet teljesen magával ragadott, úgy hogy én nem is nagyon szeretem az ilyen félig robot-félig ember dolgokat. Szívesen olvastam volna tovább, de biztosan a játszótéren is hasonlóan fogsz teljesíteni. Nem akarlak tovább fenntartani, inkább menjél foglalózni és jó játékot!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 

Amethyst Valan

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
DC-Universe :: Ami még kell :: Akik már a tagjaink :: Heroes-